Az okoseszközök tényleg csak ártanak? 5 tény az igazságról

Az okoseszközök tényleg csak ártanak? 5 tény az igazságról

Az okoseszközök tényleg csak ártanak? 5 tény az igazságról.

Az okoseszközök tényleg csak ártanak? 5 tény az igazságról

Megvan az oka annak, hogy a gyerekek nehezen követik a szüleik által felállított szabályokat. Szülőként könnyű figyelmen kívül hagyni, hogy szavaink és tetteink mennyire számítanak. De a valóság az, hogy a gyerekek mindig figyelik a viselkedésünket – még akkor is, amikor nem is gondolnánk. Az okoseszközök témaköre is ide tartozik. Főleg napjainkban.

A gyermekeink feszegetik határokat, ami például különösen igaz a technológiahasználatra, az okoseszközök használatára vonatkozó szabályokra.

A serdülőpszichológusok szerint a szabályok betartása és betartatása miatti csata éket ver a szülők és a tizenévesek közé.  Szülőként nem árt szem előtt tartani, hogy csak akkor nem tűnünk képmutatóknak a gyerekeink szemében, ha az elvárt viselkedést mi magunk modellezzük, azaz példát mutatunk. Az okoseszközök is ide tartoznak.

Az okoseszközök tényleg csak ártanak? 5 tény az igazságról!

Kritizáljuk, hogy mit néznek, miközben mi is ugyanazokat a dolgokat nézzük

Kutatások szerint bizonyos videojátékok vagy tévéműsorok bizonyos szempontból károsak lehetnek gyermekeink fejlődésére, ezért gyakran betiltjuk vagy kritizáljuk az ilyen károsnak tűnő játékokat, amikor a gyerekeink játszanak velük. Eközben mi magunk gyakran nézünk ilyen filmeket – néha a gyerekeink előtt vagy a gyerekekkel együtt.

Sok szülő játszik (vagy játszott) például akció jeleneteket is tartalmazó videójátékokat is.

„Természetesen a szülők agya különbözik a gyerekek agyától.” – mondja Joanna Schroeder, szülői szakértő és a hamarosan megjelenő Talk To Your Boys (Workman, 2025) című könyv szerzője. „Így a szabályoknak másoknak kell lenniük. A kérdés az, hogy foglalkozunk-e a különbséggel, vagy hagyjuk, hogy a gyerekeink azon töprengjenek, miért tehetünk meg mi olyasmit, amit ők nem?

Alábecsüljük a saját okoseszköz, például telefonhasználatunkat, miközben kritizáljuk a gyerekeinket az övéik miatt

Amikor a telefonhasználatról van szó, sokunknak problémát okoz, hogy számtalan órát töltünk a közösségi oldalakon, hogy lazítsunk. És bár nincs semmi baj a görgetéssel, a legtöbb szülő hagyja, hogy telefonhasználatunk befolyásolja a gyerekeikkel töltött idő minőségét. Ha valóban azt akarjuk, hogy a gyermekeink kevesebbet nyomogassák a telefonjukat, akkor szülőként először nekünk kell példát mutatnunk.

 Feltételezzük, hogy a telefonjukon csak  értelmetlen dolgokat csinálnak

Ha arra gondolunk, hogy gyermekeink a közösségi médiát nézik, mire gondolunk?

„A TikTokon haszontalan mémeket néznek” vagy „Csak tompìtják az agyukat!”

Fontos azonban, hogy ne becsüljük alá a közösségi média erejét – és az ezzel járó oktatási forrásokat. Amit szülőként egyszerűen nem hagyhatunk figyelmen kívül, hogy a tizenéveseink más kultúrákról, hagyományokról, egészséges kapcsolatokról és még sok másról is tanulnak a közösségi médián keresztül.

A probléma az, hogy a legtöbb szülő nem tud, vagy egyszerűen nincs ideje, hogy csatlakozzon a gyerekeihez, hogy megnézze, mit csinálnak valójában a telefonjukon.

Egy felmérés kimutatta, hogy a szülők 25,5%-a túl elfoglalt még ahhoz is, hogy gyermeke házi feladatát megnézze.

Noha a közösségi médiának számos kockázata és árnyoldala van, azért van jó oldala is, ezért ne feltételezzük rögtön a legrosszabbat, hanem próbáljunk csatlakozni a gyerekekhez.

A gyerek online barátait nem kezeli a szülő valódi barátokként

A gyerekeink technológiahasználatával kapcsolatban a legnagyobb panasz az online barátokkal kapcsolatos. Szülőként elmondjuk gyermekeinknek, hogy az interneten szerzett barátaik nem számítanak igazi barátnak.

Az online barátok azonban időről időre hasznosak lehetnek, különösen akkor, ha nehéz időszakon mennek keresztül.

Egy kutatás szerint „a tinédzser játékosok arról számoltak be, hogy az online barátságuk hasonló vagy jobb, mint a valós barátságaik. A játékon belüli kapcsolatok szociális és érzelmi támogatást kínálnak, ahol a játékosok képesek megvitatni a kényes kérdéseket, és „szeretetüzeneteket” cserélhetnek.” Természetesen itt is figyelni kell, hiszen nem lehetünk vakok az internet veszélyeivel szemben. Mégis, ha hagyjuk, hogy gyermekeink egészséges társadalmi kapcsolatokat alakítsanak ki, az végső soron csak hasznukra válik. Ebben is, mint mindenben a szülői nevelés terén, itt is kulcsfontosságú az egyensúly.

Azt mondjuk nekik, hogy nem töltenek elég időt a szabadban

Nem ösztönözhetjük gyermekeinket arra, hogy a barátaikkal lógjanak anélkül, hogy előbb mi példát mutatnánk.

„Túl gyakran mondjuk a gyerekeknek, hogy a képernyő előtt töltött idő miatt nem fognak tudni valós barátokat szerezni.” – mondja Schroeder. „Nem vesszük észre, hogy az online barátságuk során elsajátított készségek a való életben is nagyon hasznosak lehetnek. Elképzelhető, hogy mi magunk sem töltünk elég időt a való életben élő barátainkkal, és helyette a különféle képernyők előtt ülünk – legyen szó túlóráról, tévénézésről vagy a Facebook görgetéséről.”

Ez a kettős mérce képmutatónak láttat bennünket, állítja Schroeder.

Ezért fontos, hogy példát tudjunk mutatni, az lehet a legerőteljesebb hatással a gyerekeinkre. Mit jelent ez? Schroeder így magyarázza:

„Tegyük le a saját technológiánkat, keressünk olyan dolgokat, amin keresztül foglalkozhatunk a gyerekeinkkel, modellezzünk egészséges reakciókat és interakciókat, és tervezzünk minél több közös időtöltést a családdal és a barátokkal.”

kép: Stock kép

Facebook oldal: ITT>>>

FORRÁS

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük