A magyar felnőttek több mint fele soha nem sportol, és ezt a legtöbben azzal indokolják, hogy nincs kedvük hozzá, illetve nincs idejük rá. Ez derült ki egy aktív életmóddal foglalkozó kutatásból. 3 fő ok derült ki, ami miatt nem sportolnak (eleget) a felnőttek. Legalábbis jó nagy részük. A felmérés több, érdekes kérdést vitatott, íme a részletek.
A felmérést 2023 novembere és 2024 januárja között 1260 fős, Magyarország felnőtt lakosságára reprezentatív személyes lekérdezéssel végezték el.
A Szabadidősport-eseményszervezők Országos Szövetségének megbízásából, az aktív Magyarországért felelős államtitkárság támogatásával a TÁRKI Társadalomkutató Intézet végezte.
A kutatás szakmai partnere a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, valamint az Eötvös Lóránd Tudományegyetem volt.
Nagyon nehezen lehet megmozgatni azokat, akik soha életükben nem mozogtak. Ez jelenti az egyik legnagyobb kihívást a szakemberek szerint.
A szakemberek folyamatosan keresik azokat az ötleteket, melyek segítségével minél több embert minél jobban meg lehet mozgatni.
Magyarországon ehhez a mostanihoz hasonló felmérés az elmúlt 10 évben nem készült. Ez a kutatás azt is kiderítette, hogy miért és hogyan mozognak az emberek. Illetve segít meghatározni a megteendő lépések körét.
Annak, ha nem sportolunk, „egészen drámai” egészségügyi következményei vannak.
Az emberek úgy tudnak egészségesek maradni, ha mozognak, egészségesen élnek. Az életmódunk több mint kétszer olyan mértékben határozza meg az egészségi állapotunkat, mint az egészségügyi ellátórendszer.
A kutatás eredményei általánosíthatók.
Tehát nagy biztonsággal állítható, hogy a mintában szereplő adatok a teljes népességre jellemzőek.
A felnőttek többsége a szabadijében a passzív, leginkább a képernyőhöz kapcsolódó tevékenységet kedvelik. De a család és a barátokkal töltött idő közé beékelődik a mozgás és a sport.
A felnőtt népességnek a 43 százaléka legalább hetente mozog, azaz sportol vagy egyéb mozgást végez.
A közép- és felsőfokú végzettségűek között nincs érdemi különbség, hiszen 51, illetve 53 százalékuk mozog rendszeresen.
Az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél már jelentősebb lemaradás látható, 32 százalékuk mozog legalább hetente.
A életkor előrehaladtával csökken a rendszeresen mozgók aránya.
Az anyagi helyzet meghatározza a mozgást. A jó anyagi helyzetűek 51 százaléka, míg a rossz anyagi helyzetűek 17 százaléka mozog hetente.
A településtípus és a nemek esetében körülbelül tízszázalékos különbség van a férfiak és a Budapesten élők javára.
A kutatás eredményei szerint 55 százalék a soha nem sportolók aránya.
Nagyjából a felnőttek harmada viszonylagos rendszerességgel sportol.
A kutatás szerint a legtöbben (48 százalék) otthon szoktak mozogni. A testmozgást végzők 18 százaléka edzőterembe vagy fitneszközpontba jár.
A szakemberek számára azonban a legmegdöbbentőbb adat az a sportegyesülethez való csatlakozási lehetőségnél megmutatkozó bizonytalanság volt.
A felmérésből kiderült,hogy a legtöbben (91 százalék) azért sportol, hogy egészségesebb, fittebb legyen.
A soha nem sportolók közül a legtöbben (54 százalék) azt válaszolták, hogy azért nem sportolnak, mert nincs kedvük hozzá. Időhiányra 41 százalékuk, egészségügyi állapotra 31 százalékuk hivatkozott.
A felmérés szerint a munkahely az aktív életkorú felnőtt lakosság számára a testmozgás, a sport egyik legfontosabb színtere. Az adatokból az látható, hogy vállalati edzőterem, illetve fitneszbérlet biztosítására jelentkezik elsősorban igény.
MTI
Facebook oldal: ITT>>>
kép: Stock kép
