Nem szabad túlzásba vinni az illatosítók, illatgyertyák használatát. A legújabb kutatások szerint az ezekből felszabaduló anyagok, égéstermékek fölösleges terhet rónak az emberi szervezetre. Közleményben hívta fel a figyelmet a problémára a Semmelweis Egyetem (SE).
Nemcsak a mesterséges illatosítókkal kell óvatosan bánni, a természetes illatgyertyák használatát is érdemes mérsékelni.
Ezeket bár rengetegen szeretik és használják, potenciálisan egészségkárosítók.
„A felszabaduló anyagok és égéstermékek felesleges terhet rónak az egyébként is sokszor túlterhelt szervezetünkre.” – figyelmeztet az egyetem közleményében Pándics Tamás, a Közegészségtudományi Tanszék vezetője.
Minden vegyi anyag, amely a lakásban található, növeli a beltéri környezet által okozott „betegségterhet”.
Ilyenek szennyezőforrások a közkedvelt illatgyertyák, mesterséges vagy természetes illatosítók.
Az ezekben található vegyi anyagokból egyszerre ugyan kis mennyiség szabadul fel, de mivel sok esetben rendszeresen, folyamatosan használják azokat, a mennyiségek összeadódnak.
„Ez a halmozódó hatás és a különböző vegyi anyagoknak való folyamatos kitettség az, amiért az egészségre számottevő hatást gyakorolhatnak” – magyarázta a tanszékvezető.
Magyarországon a teljes betegségteher körülbelül 10-16 százaléka a beltéri levegőminőséghez köthető.
Az illatosítók együttes hatása hosszú távon növelheti a légúti megbetegedések kockázatát, migrént, szem- és torokirritációt okozhat. Megzavarhatja a hormonrendszer működését.
Tovább ronthatja az alapbetegségekkel rendelkezők, asztmások, krónikus légúti megbetegedésekben szenvedők, gyermekek állapotát.
Az (illat)gyertyákból, füstölőkből felszabaduló égéstermékek pedig bizonyítottan rákkeltők.
A szakértő hozzáteszi: felnőtt szervezetben rövid távon kevésbé érhetők tetten, gyermekeknél viszont már rövid idő alatt kimutatható a hatásuk.
„A többszörös kémiai szenzitivitás kórképet, amely sok, kis mennyiségben felszabaduló vegyi anyag együttes hatásából adódó érzékenység, elsőként gyermekeknél írták le” – magyarázza Pándics Tamás.
MTI
