Utolsó frissítés: 2025-12-13
Évente 19–21,5 milliárd forintnyi közpénz vész el az elfolyó víz miatt. A 32 pontos minőségbiztosítás lehet a kulcs ahhoz, hogy unokáinknak is biztonságos ivóvízellátást garantáljunk.
- A hazai víziközmű‑hálózat vesztesége évente 138,8 millió m³, egyes rendszerekben 60% felett.
- A földgázipar mintájára korszerű szabványok és digitális nyomon követés hozhatna áttörést.
- Az ECORPS Kft. 32 pontos ellenőrző listája ingyenesen elérhető, és alapja lehet a paradigmaváltásnak.
- Ismerd meg a 32 pontos minőségbiztosítás részleteit, és lásd, hogyan védhetjük meg közös értékeinket!
Milliárdok folynak el évente a víziközmű‑hálózat hibái miatt. A megoldás már ma is rendelkezésre áll. A kérdés, hogy a szakma él‑e vele.
A víz az élet alapja, mégis évente milliárdok vesznek el a hazai víziközmű‑hálózat hibái miatt. A 32 pontos minőségbiztosítás és a korszerű technológiák bevezetése nemcsak gazdasági megtakarítást jelentene, hanem unokáink jövőjét is biztonságosabbá tenné.
Unokáink vízellátása a tét: korszakváltás a víziközmű‑hálózatban
- 32 pontos minőségbiztosítás: ezen áll vagy bukik az unokáink vízellátása
- A földgázipar mintájára hozhatná be a lemaradást a hazai víziközmű-hálózat
Évente több tucat kisebb hálózat teljes korszerűsítését fedezhetné az az összeg, amit éves gazdasági kárként az elfolyó víz okoz.
A megoldás már ma is rendelkezésre áll, ingyenesen. A szakma döntése, hogy egységesíti-e a gyakorlatát. Számítások szerint évente mintegy 19-21,5 milliárd forintnyi közpénz tűnik el az elfolyó vagy el nem számlázható víz miatt.
A víziközmű-hálózatok a létfontosságú infrastruktúra részét képezik, így az állapotuk közvetlenül hat a lakosság ellátásbiztonságára.
- Magyarországon a lefedettség a legutóbbi adatok szerint 99,7%-os.
- A Magyar Víziközmű Szövetség adatai szerint ugyanakkor a becsült hálózati veszteség 2024-ben 138,8 millió m3-t ért el.
- Az átlagos értékesítési veszteség számításaik szerint 24,5%-os volt.
A Víz Koalíció civil hálózat 2020-as adatokon alapuló tanulmányából az is kiderül, hogy a hálózati veszteségek mértéke egyes rendszerekben a 60%-ot is meghaladja.
A szakértő szerint a megoldás az ágazati paradigmaváltásban, a megújítás során a legújabb szabványok alkalmazásában és a digitálisan nyomon követhető, szélesebb spektrumot alkalmazó, modern kivitelezési megoldásokban rejlik.
Az ECORPS Kft. tulajdonos- ügyvezetője a MAVÍZ adataira hivatkozva úgy számol, hogy évente mintegy 19-21,5 milliárd forintnyi közpénz tűnik el az elfolyó vagy el nem számlázható víz miatt.
Ez a veszteség évről évre állandó, tehát nem egyszeri tétel, hanem tartósan fennálló gazdasági kár.
Az ebből adódó megtakarítás fedezhetné akár több tucat kisebb hálózat teljes korszerűsítését évente.
„Tiszteletre méltó a hazai vízművek szakmai munkája a kiváló minőségű ivóvíz előállításában. Ám ez az érték csak addig fenntartható, amíg a víz a minőségéhez méltó csőhálózaton jut el a fogyasztókhoz” – fogalmazott Illés Gábor.„A leromlott állapotú régi vezetékek és azok nem homogén kötései (pl. gumigyűrűs vagy kócos-cementes) a nyomásingadozások, szivárgások és csőtörések révén nemcsak szennyeződéseket engedhetnek be a hálózatba, hanem értékes ivóvizet is veszítenek az anyag- és kötéshibák miatt” – fejtette ki a szakértő.
Technológiai fordulópont. Lejtő vagy emelkedő?
Illés Gábor szerint a megoldás a technológia ma is elérhető modernizációjában rejlik.
„Az elavult, úgynevezett KPE-gyakorlat (1984–2005 között érvényes szabvány) helyett a PE100 polietilén hegesztett csőrendszerek, valamint a hozzájuk szervesen kapcsolódó újabb biztonsági követelményrendszerek bevezetése lenne kulcsfontosságú. A szakma rövid időn belül elérhetné a kor elvárásainak megfelelő legmagasabb színvonalat. Viszont, ha a megrendelők a legtöbb területen nem lépnek túl a ’80-as évekből megmaradt szokásokon, a rendszer kiépítése alacsony hatásfokú, minősége pedig gyenge marad” – hangsúlyozta a szakértő.Az ECORPS Kft. tulajdonos-ügyvezetője.
A korszerű követelmények szerinti hegesztéssel létrejött csőrendszer a legidőtállóbb pontja lehet a hálózatoknak. Hiszen a kötések mentén is homogén, tartósan szivárgásmentes működést eredményez.
Alapvető követelmény kellene, hogy legyen:
- a kivitelezés tárgyi szükségleteire (csőanyag, eszközök)
- a személyzet és a technológiák alkalmassága
- továbbá a varratok ellenőrzésére vonatkozó szabványok ismerete és betartatása
- hiszen ezek hiányában a megvalósulás műszaki és jogi szempontból is kockázatos
- a korszerű technológiák nemcsak a kötések minőségét javítják, hanem a folyamat ellenőrzését is forradalmasítják.
Még az elterjedtebb automatizált technológiák esetében is előfordul, hogy a munkák hiányosan rögzített adatokkal kerülnek átadásra.
„Pedig a nyomon követhetőség nem csupán szakmai igény, hanem gazdasági érdek is, hiszen segít beazonosítani és kizárni a silány munkát, rövidíti az átadási időt, felesleges javítási költségeket takarít meg, és üzembiztonsági, valamint jogi szempontból is kedvezőbb helyzetet teremt.”
A szakértő követendő példaként említette a földgázipart.
Amely a ’80-as, ’90-es években hasonló helyzetből indult, mégis óriási munkával és tudatos szabályalkotással rövid időn belül biztonságosan üzemelő, korszerű hálózatot hozott létre. Pedig akkor szabványok, anyagok és eszközök tekintetében jóval korlátozottabb feltételek álltak rendelkezésre.
Valamint sikeresek ezen a területen egyes államilag támogatott mezőgazdasági öntözőrendszerek is, amelyek alapos és kiforrott minőségbiztosítási rendszere könnyen átültethető.
Edukációval a hatékonyságért
„Négygyermekes családapaként és cégvezetőként is az a célom, hogy az ECORPS Kft. szakértelmével maradandó értéket teremtsünk – olyan rendszereket, amelyek még unokáink számára is biztonságos és problémamentes ellátást biztosítanak, hogy büszkén és hálával gondolhassanak ránk” – fogalmazott Illés Gábor.
A víziközmű-szolgáltatóknak nyitniuk kell a minőségi szint korszerűsítésére.
„Szakmai együttműködések is rendelkezésre állnak ezen célok megvalósításához. Az MHtE (Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülés) több évtizede segíti naprakész követelményrendszerével a hazai földgázipar hálózatfejlesztési programjait. 2025-ben újjáalakul a Műanyaghegesztési Szakbizottság, ahol a szakma leghitelesebb szereplői összehangolt programot dolgoznak ki a felhasználói oldal ellenőrzési és képzési fejlesztésére. Az ECORPS Kft. is bekapcsolódik ebbe a munkába: a vállalat kidolgozott egy 32 pontos ellenőrző listát a műanyagcső-hegesztés területére. Ennek a jelenleg ingyenesen elérhető segédletnek már az ismerete és következetes alkalmazása is komoly előrelépést jelentene a minőségbiztosításban, garantálva a rendszerek hosszú élettartamát és veszteségmentes működését.”
A magyarországi ivóvízhálózatok műszaki állapota tehát komoly kihívás elé állítja az ágazatot.
A munka hatékonyságát ugyanakkor jelentősen növelhetik azok a modern, forrásigény nélküli minőségjobbító megoldások, amelyek már ma is rendelkezésre állnak.
A szakma döntése, hogy egységesen bevezeti ezeket, vagy továbbra is széttagoltan, eltérő gyakorlat szerint működik, vállalva annak kockázatát, hogy a felzárkózás lehetősége beláthatatlanná válik.
A döntés a szakma kezében van:
- egységesíti a gyakorlatot és korszerűsíti a hálózatot
- vagy továbbra is vállalja a veszteségeket
A 32 pontos ellenőrző lista és a modern technológiák alkalmazása lehet az a fordulópont, amely meghatározza, milyen vízellátásban részesülnek a jövő generációi.
